• Kishaszonjármű tartozékok
  • Kishaszonjármű tartozékok
  • Kishaszonjármű tartozékok
  • Kishaszonjármű tartozékok
  • Kishaszonjármű tartozékok
  • Kishaszonjármű tartozékok
  • Kishaszonjármű tartozékok
  • Kishaszonjármű tartozékok
  • Kishaszonjármű tartozékok
  • Kishaszonjármű tartozékok
Főoldal Egészségügyi vonatkozások

Egészségügyi vonatkozások
 

Váz- és izomrendszeri problémák nagyságrendje

A hétköznapi munka során sokszor végzünk olyan tevékenységet, amely nagymértékben igénybe veszi váz- és izomrendszerünket. Ez a megterhelés bizonyos szakmákban csak néhány alkalmat jelent, mint például egy doboz felemelése, más munkakörökben viszont a terhek emelése ismétlődően bekövetkezik a folyamatos munkavégzés során. Ez esetben a munkavállaló egészsége fokozott veszélynek van kitéve, ami komoly munkahelyi sérülésekhez, és később akár csökkent munkavégzéshez is vezethet.

Törvényi szabályozás

A WHO szerint a váz-és izomrendszeri megbetegedések (MSD-k) felölelnek minden olyan izom, ízületi, gerinc, porc, ínszalag, izomrendszer és ideg egészségi problémát, amelyeket munkavégzés vagy munkakörülmények váltanak ki vagy súlyosbítanak.

Ennek veszélyeit felismerve fogadta el az Európai Unió 1990. május 20-án a 90/269/EGK irányelvet, amely a kézi anyagmozgatást végző munkavállalók egészségének védelme érdekében fogalmaz meg utasításokat és ajánlásokat a tagországok számára. Ennek szellemében született meg a magyar szabályozás is, a 25/1998. (XII. 27.) EüM rendelet, amelynek 3. paragrafusa szerint:

3. § (1) A munkáltató műszaki illetve szervezési intézkedések megvalósításával
a) kiküszöböli a kézi tehermozgatást, ha ez nem oldható meg,
b) a tevékenységgel járó kockázatot - az 1. számú melléklet szerinti tényezők figyelembevételével (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelően a  lehető legkisebbre csökkenti.

Az MSD-k száma és erőssége a legújabb kutatások szerint tovább nő, meglepő módon a fiatalabb munkavállalók körében is. Az Eurostat által közzétett adatok alapján a váz- és izomrendszeri megbetegedések jelentik a legelterjedtebb foglalkoztatási betegséget, a regisztrált foglalkozási betegségek csaknem 40%-át tették ki.
 

A mozgásszervi megbetegedések költségei

A társadalmi felelősségvállaláson túl a munkahelyi sérüléseknek jelentős költségvonzatuk is van. Az Európai Uniós kutatások szerint a tagállamokban átlagosan a népesség 30 %-a küzd krónikus hátfájással, ennek jelentős része a munkavégzés következtében alakul ki, amelyet aztán hosszú gyógyulási folyamat követ. Ez annyit jelent, hogy 6 héten belül a betegek 60-70%-a, 12 héten belül pedig a 80-90%-uk tér vissza dolgozni. Azok a munkavállalók, akik 6 hónapnál tovább képtelenek a munkavégzésre, átlagban mindössze 50 %-ban térnek vissza az aktív munkaerő-állományba. Elmondható továbbá, hogy aki egyszer már elszenvedett ilyen sérülést, az később nagyobb eséllyel visszatérhet, amelynek esélye egy éven belül 20-44 % is lehet, míg az élethossz alatt ennek valószínűsége 85 %. Az így kiesett munkaórák pedig jelentős összeget jelentenek. Az EU-ban évi 600 millióra tehető az ennek következtében kiesett munkaórák száma.

Intézkedések a probléma orvoslására

Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökséget 1996-ban hozták létre, annak érdekében, hogy a munkahelyi biztonságot érintő kérdésekkel foglalkozzon, ellenőrizzen, és folyamatos tájékoztatással segítse a munkakörülmények javítását. Ennek keretében információkat gyűjtenek a munkahelyi körülményekről, jelentéseket készítenek, és tájékoztató programokat dolgoznak ki a tagállamok munkavédelmi szervei számára. Ilyen céllal indult el 2007-ben a "Legyen könnyebb a teher" elnevezésű kezdeményezés is, amely első évben az egészségügyi és szállítási szektort, majd azt követő évben a kiskereskedelmi és építőipari ágazatot célozta meg kifilmjeivel.
 

Napo - az átlagos munkavállaló

Ezen információs kampány eredményeként készült el egy animációs sorozat, amely Napo, az átlagos munkavállaló példáján mutatja be a helytelen munkahelyi gyakorlatokat. Ezt a sorozatot a Via Storia cég készítette, együttműködésben több európai munkavédelmi szervezettel. A kisfilmek célja, hogy humoros formában hívják fel a figyelmet az egészségünket veszélyeztető komoly munkahelyi problémákra, legyünk akár munkaadók, akár munkavállalók.

Ízelítőként tekintse meg a hátfájásra vonatkozó rövidfilmet:

 

A Napo filmek ingyenesen megtekinthetők a http://www.napofilm.net/hu/ honlapon, ahol további információkat talál a kampányról, illetve látogasson el az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség holnapjára (http://osha.europa.eu/hu), ha részletes munkavédelmi tájékoztatásra kíváncsi.

A weboldalon sütiket (cookies) használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A honlap további használatával Ön hozzájárulását adja a sütik használatához. Tudjon meg többet az oldalon használt sütikről, olvassa el adatkezelési szabályzatunkat.

A gomb megnyomásával elfogadom a sütik használatát.